Semmis a trianoni békeszerződés!? - Frigyesy Ágnes,Maria Barki,Nemzetközi Erdély Bizottság,Maria Barkit,Hilton Szállóban,Erdélyi Szövetség,Nemzetközi Erdélyi Bizottság,ENSZ Albizottság,Diszkrimináció Megakadályazására,Kisebbségek Védelmére,Emberi Jogi Bizottságnál Románia,Európai Népcsoportok Föderatív Uniójába,Warren Zimmermann,Alois Mock,Csapó Józsefet,Erdélyi Magyar-,Székely Nemzeti Tanács,Európai Parlament,Hasonlóképpen Erdélyben,Bocskai Szövetség,Erdélyi Körök Országos Szövetsége,Erdélyi Magyarok Egyesülete,Déltiroli Néppártban,Felix Ermacora,Déltiroli Néppárt,Unió Déltirolért,ENSZ Emberi Jogi Egyezmény,Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya,Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya,Helsinki Záródokumentumban,Aureliu Cristescu,Bécsi Szerz,Trianoni Békediktátum,Spanyolország Gibraltár,Utrechti Békeszerz,Gibraltárt Nagy Britanniához,ENSZ Alapokmány,Ópium Háború,Utoljára Hong-kongot,Végeredményben Nagy Britannia,Nangkingi Szerz,Pekingi Egyezmény,Gibraltárnak Spanyolország,Nagy Britannia,Tehát Spanyolország,Nemzetközi Bizottság Horváto - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Online

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Semmis a trianoni békeszerződés!?

2012-04-28 17:22:24, szombat

	Semmis a trianoni békeszerződés!? Dátum: 2005. August 06. Saturday, 11:38 Interjú Frigyesy Ágnes beszélgetése Eva Maria Barki ügyvédnővel, a Nemzetközi Erdély Bizottság elnökével Eva Maria Barkit a rendszerváltozás óta ismerjük. Bécsben élő ügyvédnő, emberjogi harcos, aki büszke magyarságára. Küzd a kisebbségben élő népek önrendelkezési jogaiért. Kiemelten harcol az elcsatolt területeken élő magyarok emberi méltóságáért. A trianoni békediktátumot - jogi alapokra hivatkozva - semmisnek tartja. A Nemzetközi Erdély Bizottság elnökasszonyával a Hilton Szállóban beszélgettem. - Az Erdélyi Szövetség év elején tiszteletbeli elnöknek választotta Önt. Mit tart a legfontosabb feladatának? - A tiszteletbeli elnöknek nincs hatásköre, nincs képviseleti joga. Tiszteletbeli elnökké választásommal az Erdélyi Szövetség azt akarta jelezni, hogy egyetértenek a célkitűzéseimmel. Természetesen minden szükséges támogatást megadok. Az Erdélyi Szövetség egyébként az általam vezetett bécsi székhely? Nemzetközi Erdély Bizottság tagja, tehát a szoros együttműködésnek adottak a feltételei. - A bécsi székhelyű Nemzetközi Erdély Bizottság elnöke. Mikor és mi célból alakult a Bizottság? - A Nemzetközi Erdély Bizottság 1987-ben alakult, még a Ceausescu id?ben, amikor az erdélyi magyarság drámai helyzete miatt központosított cselekvésre volt szükség. Ekkor sok szervezet csatlakozott a munkámhoz. A Nemzetközi Erdélyi Bizottság tudniillik csúcsszervezet, a tagok nem személyek, hanem a világszerte működő erdélyi ügyekkel foglalkozó egyesületek. - Milyen eredményeket értek el eddig? - A szervezet fő tevékenysége az 1987-1990 közötti időszakra esik, amikor az erdélyi magyarok nem tudták képviseltetni magukat. Abban az időben nagyon aktívak voltunk és nagy sikerrel szerepeltünk. Rendszeres információkkal láttuk el a médiákat, de az államkancelláriákat és a nemzetközi fórumokat is. Számtalan nemzetközi konferencián vettünk részt, képviseltük az erdélyi magyarságot a nemzetközi fórumokon, sőt az amerikai kongresszusban is. Beadványokat írtunk. Például elindítottuk 1988-ban az úgynevezett 1503 eljárást az ENSZ Albizottság a Diszkrimináció Megakadályazására és a Kisebbségek Védelmére előtt, amely végeredményben 1989 márciusában a Emberi Jogi Bizottságnál Románia elítéléshez és megfigyelés céljából egy különleges megbízott kinevezéséhez vezetett. 1989-ben tagként felvettek bennünket a FUEV (Európai Népcsoportok Föderatív Uniójába), amely akkor még nagyobb jelent?ség? volt, mint ma. El?nyös volt az a tény, hogy három éve Bécsben székelt az EBÉÉ, ezért könnyebb volt a kapcsolattartás. Warren Zimmermann nagykövet úr, az amerikai delegáció vezet?je és az amerikai elnök emberjogi tanácsadója ráadásul egy emelettel az irodám felett lakott. Naponta ment el az ajtóm el?tt, mivel a lift csak az irodám szintjéig közlekedik. Nagy bizalmat élveztünk mindenfel?l, mert az akkor uralkodó sok dezinformáció ellenére mi mindig tárgyilagos és hiteles információt adtunk. Sok elismerést kaptunk, sok külügyminiszter személyesen biztatott bennünket. A dán külügyminiszter például futárral el?re küldte nekem a felszólalását. Kétségtelenül nagy segítséget jelentett az osztrák külügyminisztérium támogatása, föleg Alois Mock külügyminiszternek tartozom mély hálával. Az els? legitim választások után az RMDSZ képviselte az erdélyi magyarságot, attól kezdve szünetelt a Nemzetközi Erdély Bizottság. De most, amikor az erdélyiek nagy része, f?leg a székelyek elégedetlenek az RMDSZ nemzetközi fórumok el?tti képviseletével, ismét segítségükre vagyunk. - A határon túl él? magyar közösségek küzdenek az autonómiáért. Tavaly a szovátai autonómia konferenciára levelet küldött, melyben támogatásáról biztosította T?kés Lászlót, és Csapó Józsefet, az Erdélyi Magyar- és a Székely Nemzeti Tanács két elnökét. Az autonómia kivívása Európa keleti térfelén mintha komoly nehézségekbe ütközne. Vajon miért? - Elmulasztottuk azt a történelmi pillanatot, mely 1990-ben adódott. A Ceausescu-korszak alatti szenvedés, illetve a marosvásárhelyi események után nagy rokonszenv alakult ki a magyarok iránt. Európa eufórikus hangulatban volt, a németeknek sikerült az önrendelkezés, s ett?l a pillanattól kezdve az önrendelkezési követelés már nem volt tabu téma, az eddigi határok sértetlenségének elve nem volt érvényes. Ezt kihasználták a litvánok, lettek, észtek, szlovének, horvátok, bosnyákok és kihasználják a koszovoalbánok. A magyarok nem. A magyarok bénultan várnak a nagy csodára, ami nincs. Nemrégiben az Európai Parlament által a Vajdaságba delegált Ad-hoc- bizottság jelentésében a következ?, jellemz? megjegyzést tette a vajdasági magyarokról: “Koszovóhoz képest csak szerény követeléseik voltak..." Hasonlóképpen Erdélyben még szerényebb a magyarság - mind a mai napig! E szerénységnek nagy ára van! Egyrészt most bel- és külpolitikai okokból egyaránt sokkal nehezebb a helyzet, másrészt többszáz ember hagyta el a hazáját, mert nem látnak jöv?beni perspektívát. A szerénység nemzetiségi ügyekben rossz tanácsadó. Eredményt ugyanis csak úgy lehet elérni, ha nem minimális, hanem maximális követelésekkel állunk el?. A kompromisszumnak nem az elején, hanem a végén kell lennie. - Az Erdélyi Szövetség január végi közgy?lésén több civil szervezet - Bocskai Szövetség, Erdélyi Körök Országos Szövetsége, Erdélyi Magyarok Egyesülete - kijelentették: semmisnek tekintik a trianoni békeszerz?dést. Mi err?l a véleménye? - Köszönöm, ez fontos kérdés, mert arra céloz, hogy véglegesen akceptálni kell-e a trianoni határokat és ezzel a magyar nemzet egyharmad részének megalázását és elnyomását. 85 éve a helyzet nem változott, nem kapták meg a megígért autonóm jogokat sem Erdélyben, sem Kárpátalján, sem Felvidéken, sem Délvidéken - és Várvidéken - Ausztriában - már nem is lehet magyar nemzetr?l beszélni, mert teljesen asszimilálódtak. Az utóbbi 15 év politikája cs?döt mondott. Ha nem akarjuk, hogy tovább romoljon a helyzet, hogy tovább csökkenjen a magyarok száma, más válaszokat kell adni a szomszédos országokban folyó elnyomó- és asszimilációs politikára. Az osztrák példa jól mutatja: egy demokratikus rendszerben még nagyobb sebességgel folyik az asszimiláció, ha e folyamatnak nem vet gátat egy er?s nemzetiségi politika az anyaország támogatásával. A magyarokkal szemben a horvát és szlovén népcsoport Ausztriában minden jogot megkapott, bár ezek nem az anyaországtól elcsatolt nemzetrészek, mint a magyarok esetében, hanem a történelem folyamán mindig kisebbségben éltek, tehát más jogi kategóriába esnek. A volt Jugoszlávia kormánya mindig a legkeményebben töltötte be véd?hatalmi feladatát, melyet Jugoszlávia szétesése után folytat a szlovén kormány - de a horvát kormány nem. Ezért, de azért is, mert a szlovén népcsoport képvisel?i sokkal aktívabb és keményebb politikát folytatnak, a szlovének kapták és kapják meg a legtöbb jogot Ausztriában. A déltiroli példa is jól mutatja: csak határozott politikával érhet? el jó eredmény. Érdemes lenne tanulmányozni, milyen faktorok voltak mérvadók a déltiroli szabadságharcban. ?k kezdetben nem autonómiát kértek, hanem csatlakozást Ausztriához. Autonómiát csak kés?bb a tárgyalások folyamán kértek, s ekkor a Déltiroli Néppártban csak minimális többséggel szavaztak az autonómiára. A híres nemzetközi jogász Felix Ermacora, aki mint az osztrák külügyminiszter tanácsadója minden tárgyaláson jelen volt, számos személyes beszélgetésünk alkalmával mondta nekem, hogy a revíziót is el tudták volna érni, ha akarták volna. Mindenesetre a Déltiroli Néppárt ugyanúgy, mint az Unió Déltirolért, hangsúlyozza a mai napig, hogy a határrevízióról nem mondtak le, hanem kifejezetten fenntartják az önrendelkezési jog gyakorlását. - Az önrendelkezési jog a trianoni Magyarországra is érvényes, hisz az ország feladarabolás példa nélküli Európában, talán a világon is...? - A trianoni határokat ugyanolyan szemlélettel kell nézni, mint a déltiroli St. Germain határt. A nemzetközi jog ráadásul az utóbbi 30 évben továbbfejl?dött. 1960-ban, amikor a déltiroli ügyet az ENSZ közgy?lése elé vitték, az önrendelkezési jog még nem volt írásos jog. 1967-ben született és 1977-ben lépett hatályba a két ENSZ Emberi Jogi Egyezmény: A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya. Mindkett? az els? cikkélyében leszögezi: ,,Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejl?désüket." Ez az önrendelkezési elv kés?bb a Helsinki Záródokumentumban és minden EBESZ dokumentumban megtalálható, de éppúgy számtalan ENSZ rezolúcióban is. A nemzetközi jogban ma már egyértelm? ez a vélemény - Aureliu Cristescu román jogásszal az élen - hogy az önrendelkezési jog, mint alapvet? jogi norma (,,superior order“) kötelez? jog - ,,ius cogens“. Ez azt jelenti: minden szerz?dés, amely az önrendelkezési jogot sérti, semmis. Minden trianoni határ, melyet népszavazás nélkül húztak meg, alaptalan és semmis. - Vagyis az európai jogrend szerint a trianoni békediktátum nem jogszer?. - A Bécsi Szerz?dési Jogokról szóló Egyezmény, amely 1980-ban lépett hatályba, szintén rögzíti 53. cikkelyében: egy kötelez? jogtól nem szabad eltérni (,,a norm from which no derogation is permitted“). Ez azt jelenti: a kötelez? jogot a szerz?déses felek közös megegyezéssel sem tudják megváltoztatni. (Az ENSZ rezolúciók ezt “inalienable right“-nak elidegeníthetetlen jognak nevezik). Ami következetesen azt is jelenti, hogy például az alapszerz?déseknek is az a része semmis, amelyben a magyar fél területi követeléseir?l lemond. A Trianoni Békediktátum más kötelez? jogot is megsért, melyre például Spanyolország Gibraltár kérdésében is hivatkozik. Mégpedig az er?szak tilalmára. Az Utrechti Békeszerz?dés alapján csatolták Gibraltárt Nagy Britanniához. Spanyolország álláspontja: az Utrechti Békeszerz?dés 1713-ban diktátum volt, mert nem tárgyalások alapján jött létre, az aláírás kényszerhelyzetben és politikai nyomás alatt történt. Ez megsérti az ENSZ Alapokmány 2/4 cikkelyét, mely megtilt minden er?szakot. Ilyennek számít a kényszerhelyzet teremtése is. - Mondana még példát a méltánytalanságokra! - Hasonló argumentumokkal Kína visszakövetelte mind az összeségében 1.5 millió km2 nagyságú területeit, melyet az Ópium Háború után veszített el. Kína hivatkozott az ,,egyenl?tlen szerz?désekre“ melyeknek nincs jogi hatálya, ezért újratárgyalásokat kért, amely sikerült is neki. Utoljára Hong-kongot követelték és kapták vissza azzal az érvvel, hogy a szerz?dés csak kirótt ,,imposed“ volt. Végeredményben Nagy Britannia elismerte a Nangkingi Szerz?dés és a Pekingi Egyezmény jogtalanságát és semmisségét. Gibraltárnak Spanyolország általi visszakövetelése más jogi szempontból is figyelemre méltó. Spanyolország 300 évvel az utrechti béke után még mindig visszaköveteli Gibraltárt, bár ott már nem élnek spanyolok, hanem csak angolok. (Gibraltár nagysága 6.5 km2, 30.000 lakos). A népszavazások ezért Nagy Britannia javára végz?dtek, emiatt hivatkozik Nagy Britannia az önrendelkezési jogra. A Spanyolország által összehívott ENSZ közgy?lés 1960. december 14-én a figyelemreméltó 1514 (XV) rezoluciójának 6. paragrafusában kimondta: A nemzeti egység és territoriális sértetlenség rombolása az ENSZ alapokmány céljaival összeegyeztethetelen. Tehát Spanyolország arra a rezolucióra hivatkozva követeli a történelmi territoriális és kulturális egység visszaálítását, mert Gibraltár mindig Spanyolország része volt. Az ENSZ közgy?lése felszólította mindkét felet, hogy kezdjék el a tárgyalásokat, amelyek idáig nem vezettek eredményhez. De Spanyolország több, mint 300 évvel Utrecht után nem adja fel és az utolsó évtizedekben határblokádokkal, diplomáciai nyomással és ENSZ beadványokkal harcol a jogaiért. Ezek a példák jól mutatják: a nemzetközi jog alapján Trianon semmis, és jogos a revízió követelése, annál is inkább, mert az autonómia követeléseket nem teljesítették. A feltétel természetesen a politikai akarat és cselekvés. Több nemzetközi jogász véleménye: a feltétel az, hogy az érintett államok élesen és ne csak félszívvel tiltakozzanak. Csak azokat a szerz?déseket szabad megsemmisíteni, amelyek egy Erisz almáját képezik, ,,mert csak azok igazán igazságtalanok“. Ebb?l látszik, miminden nem történt 1989 óta Magyarországon. A felel?sség a magyar kormányt terheli. - Mint ismeretes, Bécsben él? ügyvédn?, aki büszke magyar származására. Hogyan köt?dik az erdélyi magyarokhoz? - Az ügyvédi pályám kezdete óta - még ügyvéd-jelöltségem idején - menekült ügyekkel foglalkoztam. Így a 80-as években az erdélyi menekültek is hozzám fordultak. Az erdélyi menekültekt?l kaptam a sokkoló információkat, mi történik Erdélyben, mennyit szenvednek a magyarok Romániában. Én voltam az els?, aki sajtóértekezleteket tartottam Ceausescu ellen és fel tudtam mutatni a közvetlen- és hiteles információkat. Ceausescunak olyan jó sajtója volt, hogy az újságírók el?ször nem hitték el a híreket, csak az osztrák belügyminiszté-riummal vívott menekültügyi harcaimról írtak. Lassan sikerült a romániai helyzetet a médiákban és kés?bb a nemzetközi fórumokon és államkancelláriákon tematizálni. De nem csak a magyarokat képviseltem, kés?bb más nemzetek is kértek segítséget, a macedonok Görögországban, a krími tatárok a Krimi-szigeten, a szlovének, amikor a függetlenségért harcoltak és végül a horvátok a Nemzetközi Bizottság Horvátország Függetlenségéért elnökévé választottak meg. Nagyon támogattam a horvátokat. - Nem tudom, emlékszik-e, 1989-ben találkoztunk el?ször, amikor beszélgetést készítettem Önnel, aki a rendszerváltoztató er?t, az MDF-t lelkesítette jelenlétével. Hogyan látja: Volt-e igazi rendszerváltás? Ha nem, miért nem? - Igen, emlékszem. Ez izgalmas és szép id? volt számomra. Az els? magyar beszédemet az MDF gy?lésén tartottam 1988-ban a Jurta színházban. Akkoriban felejthetetlen élmények értek, ,,átpattant“ a szikra rám, fellelkesültem és szívesen elfogadtam az MDF nyugati képviseletét. Nagyon jó és konstruktív együttm?ködés alakult ki az MDF elnökségével, f?leg Bíró Zoltánnal, aki az MDF feje és motorja volt, akire szívesen és becsülettel emlékszem vissza. Sajnos az MDF Antall József ideje alatt megváltozott, az antalli MDF-fel már nem tudtam azonosulni. Meggy?z?désem, hogy az antalli arrogáns stílus és dilettantizmus sodorta a választópolgárokat az MSZP karjaiba. Az MDF az 1998-as választási kudarcból már nem tudott magához térni. A rendszerváltás az intézmények szintjén sikerült. Létezik egy demokratikus rendszer. Csak az emberekkel van baj, akik ebben a rendszerben szerepelnek. - Hogyan látja: az igazságért ma is érdemes, ha kell, meghalni, vagy nincs abszolút igazság, hanem ki-ki honnan látja, más-más igazságért küzd!? - Az igazság mindig relatív, nincs abszolút igazság ezen a földön, csak a túlvilágon. Itt csak jogok vannak. Nem az igazságért, a jogokért kell harcolni. - Sokáig kitiltották Erdélyb?l! Jelenleg beutazhat-e Románia területére? - Most nyáron 7 év után el?ször megyek Erdélybe az Erdélyi Magyar Ifjak meghívására. Ennek nagyon örülök, mert a fiatalokban van a magyarság jöv?je. (A szerző eredetileg a Nemzetőr számára készítette az interjút) http://www.szmm.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=888

0 komment , kategória: Általános

Címkék: kompromisszumnak, rendszerváltozás, célkitűzéseimmel, függetlenségéért, szabadságharcban, visszakövetelése, elnökasszonyával, együttműködésnek, határblokádokkal, sértetlenségének, asszimilálódtak, kényszerhelyzet, önrendelkezésre, külügyminiszter, visszakövetelte, argumentumokkal, függetlenségért, figyelemreméltó, kapcsolattartás, határrevízióról, marosvásárhelyi, egyezségokmánya, legkeményebben, magyarországra, beszélgetésünk, önrendelkezési, rezoluciójának, visszaálítását, választásommal, végeredményben, központosított, csúcsszervezet, paragrafusában, visszaköveteli, magyarországon, megsemmisíteni, trianoni békeszerződés, elcsatolt területeken, trianoni békediktátumot, legfontosabb feladatának, tiszteletbeli elnöknek, általam vezetett, szoros együttműködésnek, bécsi székhelyű, erdélyi magyarság, világszerte működő, 1987-1990 közötti, erdélyi magyarok, időben nagyon, nemzetközi fórumokat, erdélyi magyarságot, nemzetközi fórumokon, Frigyesy Ágnes, Maria Barki, Nemzetközi Erdély Bizottság, Maria Barkit, Hilton Szállóban, Erdélyi Szövetség, Nemzetközi Erdélyi Bizottság, ENSZ Albizottság, Diszkrimináció Megakadályazására, Kisebbségek Védelmére, Emberi Jogi Bizottságnál Románia, Európai Népcsoportok Föderatív Uniójába, Warren Zimmermann, Alois Mock, Csapó Józsefet, Erdélyi Magyar-, Székely Nemzeti Tanács, Európai Parlament, Hasonlóképpen Erdélyben, Bocskai Szövetség, Erdélyi Körök Országos Szövetsége, Erdélyi Magyarok Egyesülete, Déltiroli Néppártban, Felix Ermacora, Déltiroli Néppárt, Unió Déltirolért, ENSZ Emberi Jogi Egyezmény, Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Helsinki Záródokumentumban, Aureliu Cristescu, Bécsi Szerz, Trianoni Békediktátum, Spanyolország Gibraltár, Utrechti Békeszerz, Gibraltárt Nagy Britanniához, ENSZ Alapokmány, Ópium Háború, Utoljára Hong-kongot, Végeredményben Nagy Britannia, Nangkingi Szerz, Pekingi Egyezmény, Gibraltárnak Spanyolország, Nagy Britannia, Tehát Spanyolország, Nemzetközi Bizottság Horvátország Függetlenségéért, Bíró Zoltánnal, Antall József, Erdélyi Magyar Ifjak,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]